Európában és az Amerikai Egyesült Államokban a legtöbb legionárius megbetegedés kóroki ágenseként a L. pneumophila-t, annak is jellemzően az 1-es szerotípusát azonosítják, azonban a genus egyéb fajai is képesek megbetegedést okozni. Eddig a genus 21 faját azonosították a legionárius betegség kóroki ágenseként.

Európában a megbetegedések 70%-ért a L. pneumophila 1-es szerotípusa, 20-30%-ért a faj egyéb szerotípusai, 5-10%-ért pedig nem-pneumophila fajok tehetők felelőssé. A Legionella-fertőzés elleni védekezésben a celluláris immunválasznak van elsődleges szerepe. Fokozott veszélynek vannak kitéve a csökkent védekezőképességű személyek és az idült alapbetegségben szenvedők. Hajlamosító tényező az 50 évesnél magasabb életkor, a férfi nem, az erős dohányzás, az alkoholizmus, illetve különböző intenzív osztályon történő kezelést igénylő állapotok. Gyermekek és fiatal felnőttek ritkán érintettek.

A legionellák a kórokozót terjesztő közegekből háromféle mechanizmussal juthatnak az emberi szervezetbe: inhalációval, aspirációval valamint direkt kontaktus útján.

A megbetegedés jellemzően leggyakrabban a baktérium belélegzésével alakul ki. Az alsó légúti traktus fertőzésének egy másik valószínű mechanizmusa a legionellát tartalmazó víz aspirációja, amely elsősorban nosocomialis (kórházi) megbetegedések esetén kerül előtérbe. Lényegesen ritkábban a friss sebbe közvetlen módon bejutó legionellák is okozhatnak fertőzést.

Legionellákat tartalmazó aeroszolok az épített vizes környezetek teljes spektrumából származóan kimutathatók, így használati vízrendszerek, hűtőtornyok, pezsgőfürdők, szökőkutak, permetezők, kerti locsolók, nagynyomású vizes tisztítók, tűzoltásra alkalmas sprinkler rendszerek, párásítók, fogászati székek és lélegeztető készülékek is lehetnek a kórokozót terjesztő közegek a korábban elsődleges forrásnak tartott, nem megfelelően installált, üzemeltetett, és/vagy karbantartott klímaberendezések mellett. Egy komoly lehetséges veszélyforrás a nem megfelelően fertőtlenített és karbantartás nélkül üzemeltetett – elsősorban nedves hűtési technológiával üzemelő – központi légkondicionáló berendezések alkalmazása, ahol a kórokozó a légszállítás során nagy területen jelenhet meg rövid idő alatt.

A legnagyobb legionárius megbetegedés járványok hűtőtornyokhoz köthetők ugyan, a sporadikus, területen szerzett vagy nosocomialis legionárius megbetegedések hátterében azonban gyakran a hálózati víz az expozíciós forrás.

A fertőzés emberről emberre nem terjed.

Az európai surveillance rendszer a 2009. évben 5518 esetet regisztrált (493,1 millió lakosra).

Magyarországról a 2009. évben 65 esetet jelentettek, amely az európai átlagnak kb. fele. Az alacsony hazai esetszám felveti a gyanúját, hogy Magyarországon jelenleg a legionárius betegség – magas letalitása ellenére – jelentősen aluldiagnosztizált és/vagy aluljelentett.